Zeusz
Olimposzi f�isten, az istenek �s a mindens�g kir�ly a g�r�g mitol�gi�ban, az �g �s a vill�mok ura. Gyakran nevezik Zeusz Kronionnak, vagy Kronid�sznek: mindkett� azt jelenti: Kronosz fia, valamint Diasznak, isteni kir�lynak. Zeusz alapvet�en a viharok �s a vill�mok ura. Hatalmasabb az �sszes t�bbi istenn�l, �m nem mindenhat�. �tis be lehet csapni, tov�bb� a Sors, a Moir�k is er�sebbek n�la.  Kronosz, mivel megj�solt�k neki, hogy fia uygan�gy le fiogja tasz�tani tr�nj�r�l, ahogy � tette apj�val, Uranosszal, els� �t gyermek�t (Hesztia, D�m�t�, H�ra, H�d�sz �s Poszeid�n) sz�let�s�k ut�n lenyelte. Rheia, hogy legkisebb gyermeke elker�lje ezt a sorsot, Kr�ta sziget�n sz�lte meg Zeuszt, Kronosznak pedig egy bep�ly�lt k�vet adott oda a csecsem� helyett. Zeusz, mikor feln�tt, r�k�nyszer�tette Kronoszt, hogy k�pje ki lenyelt gyermekeit. Egyes t�rt�netek szerint M�tisz adott Kronosznak h�nytat�t, m�s verzi� szerint Zeusz felv�gta Kronosz has�t. Zeusz ezut�n elengedte tartaroszi b�rt�n�kb�l Kronosz testv�reit, a gig�szokat, a k�klopszokat �s a hekatonkheireket. A k�klopszok h�l�b�l nekiaj�nd�kozt�k a vill�ml�st �s a mennyd�rg�st, melyeket Gaia elrejtett. Zeusz, a testv�rei, a gig�szok, k�klopszok �s a hekaonkheirek legy�zt�k Kronoszt �s a t�bbi tit�nt, akiket azt�n az Alvil�gba, Tartaroszba sz�m�ztek. Zeusz ezut�n megosztozott a vil�gon k�t b�tyj�val, Poszeid�nnal �s H�d�sszal. Sorsh�z�s �tj�n Zeusz kapta az eget, Poszeid�n a vizeket �s H�d�sz az Alvil�got. A F�ldet (Gai�t) nem osztott�k fel, � mindegyik� maradt; �gy lett Poszeid�n egyben a f�ldreng�s istene is. H�d�sz pedig a F�ldr�l t�voz� elhunytak�.

(c) l-lerman.gportal.hu